Korn

Biográfia

Volt két középiskolás barát, aki elhatározta, hogy zenekart alapítanak. Õk Brian Welch és Reginald Arvizu voltak. Reginald, azaz Fieldy eredetileg gitározott, de a banda kedvéért átváltott basszusgitárra. Megalapították a Ragtyme-ot. Ebben a bandában Brian és egy J.C nevû srác gitározott, Fieldy basszerozott, Richard Moral énekelt és Tommy dobolt. Ez a banda azonban nem tartott sokáig, hamar feloszlottak hogy egy másik bandában, a L.A.P.D.-ban ( Love And Peace Dude ) zenéljenek. Ebben Fieldy és Richard zenélt, majd bekerült ide James Christian, alias Munky. A bandába mindössze azért került bele, mert hosszú haja volt, de késõbb kiderült, hogy a játéka sem elhanyagolható. Kellett ugye még egy dobos is, ezért feladtak mindenféle hirdetéseket. Sok jelentkezõt meghallgattak, amikor egy 13 éves srác is üzenetet hagyott nekik. ( „Hé, srácok, kerestek még egy dobost?” ) A fiúk meglepõdtek a srác láttán, de amikor meghallották játszani, tudták, hogy övé a munka. A banda nem sok koncertet adott, mindössze kettõt.

Ezután Los Angeles-be költöztek. Ekkor mindannyian 18 évesek voltak, David pedig 16, így õ csak késõbb tudott utánuk menni. Szerződést kötöttek a Triple X Records-sal, úgyhogy megszületett a háromszámos demójuk, ami viszonylag sikeres lett, tízezer darabot adtak el belõle.

A sikeren felbuzdulva felvették egyetlen albumuk, ami eredetileg Laughning As People Die lett volna, de a háború miatt Who Laughning Now?-ra változtatták. A siker a fejükbe szállt: hamar minden bárból kizárták õket, ugyanis a nevüket felfújták a falakra, zúztak a bulikon… Nem csoda hát, hogy Moral nem akart tovább énekelni, úgyhogy kilépett a csapatból.

A többiek folytatni akarták, felvették Briant másodgitárosnak, és a Creep nevet választották. Egyszer, mikor James és Brian hazamentek Bakersfield-be, betévedtek egy helyi bárba, ahol egy SexArt nevű banda játszott. A zene nekik túl elvont volt, de ott helyben megkörnyékezték a frontembert, Jonathan Davis-t. „Bolond lettem volna, ha nem szállok be” – mondta Jonathan. Mint kiderült, Fieldy Jon-nal járt egy iskolába. Felvették a KoRn nevet, ami Jon-tól származik, a gyerekes írásmóddal egyetemben. Újabb szerzõdés, ezúttal az Immortal / Epic kiadóval.

1994-ben jelent meg az azonos nevű, KoRn című debütáló album. Ezen szerepelt a sokat emlegetett Daddy is, amit mindössze egyszer játszottak el élõben, Jonathannak annyira fájdalmas volt, a földrõl vitték el a mentõk… Az új kislemezt az MTV is játszani kezdett, így hamarosan mindenhol róluk lehetett olvasni. Ahogy ez lenni szokott, sok banda lemásolta a hangzásukat, a Sepultura-tól kezdve a Coal Chamber-ig.

A KoRn egyre népszerûbb lett, felkerültek a Billboard-ra és turnézni kezdtek többek között a The Offspring-gel, a Biohazarddal, a House of Pain-nel és Marilyn Mansonnal. Részt vettek az Ozzfesten is, azonban annyira összevesztek Ozzy feleségével, hogy abbahagyták. (Mostanra már kibékültek és a 2003-as Ozzfesten ismét részt vettek) Az együttesrõl elnevezett elsõ nagylemezén – David villámgyors dobpergésekkel, Munky és Head gitárosok ijesztõ, hátborzongató riffekkel, Fieldy impresszív kalapácsszerű basszusvonalakkal és Jonathan valódi érzelmi énekhangjával – a KoRn nyersen mutatkozott be a világnak.

A többnyire önéletrajzi szerzemények, amelyeket Jonathan írt, az elveszített gyermekkort ecsetelik. Olyan heves érzelmekkel és energiával adta õket elõ, hogy mindenhol azonnal megnyerte a rajongók tetszését.

A KoRn a furcsa egyéni hangzását más együttesektõl eltérõ módon érte el. Az elsõ és legjelentõsebb különbség, hogy Head és Munky héthúros gitárokon játszanak. A többlethúr alacsonyabb hangnemiséget biztosít, átfogóbb akkordtartományok elõadását teszi lehetõvé. Head és Munky nem konformisták, gitárjaikat nem úgy szólaltatják meg, mint a zenészek többsége: a gúnyos, mély hangok és az éles magas hangok hátborzongató keverékeként.

A KoRn elsõ nagylemeze kétszeresen platinás lett. A lemezen található a KoRn shownyitó dala, a Blind, a Shoots and Ladders, az észbontóan gyors Divine és az általános tetszésnek örvendő Need to is. Az egész lemez tulajdonképpen a gyerekkor metaforája. Ezt bizonyítja a lemezborítón látható fiatal lány képe, a mellékelt gyerekkézírásos könyvecske, valamint a corn szó csúfolkodó kiírása K-val és fordított R-rel. Lelkes követõiknek azonnal szembeötlött, hogy Jonathan mondanivalója nem az a megszokott szöveg, hogy „Oh, a barátnõm elhagyott...”, amilyen az együttesek legtöbbjére jellemzõ. Ehelyett igaz történetek hangzanak el az emberrõl, akinek a múlt eseményei tönkretették az életét.

1996-ban jött a második album, a Life is Peachy (eredeti nevén Life is Pee-Chi ). Ennek hatására a nép megszerette õket, és venni kezdte az elsõ albumukat is, ami ennek köszönhetõen tripla-platina lett. Ezen az albumon Jon sokkal többet énekelt, több a lágy rész. Sok felkérést kaptak fellépésekre, számokat irtak (a Dust Brotherssel a Kick The P.A. a Spawn albumhoz, vagy a Sean Olsonnal a The Crow: The City Of Angels-ön, és a Prouddal az I Know What You Did Last Summer-ön).

A harmadik album 1998-ban Follow The Leader néven érkezett meg. A borítót Todd McFarlane készítette, a Spawn atyja, de az album is elég ütõsre sikeredett, köztük az MTV video awards nyertes Freak On A Leash és a Got The Life. A zenei rész kicsit hip-hop-os lett, és funky-s is. Együttműködtek Fred Dursttal a Limp Bizkit-bõl, Ice Cube-val a Children Of The KoRn-ban. Follow The Leader fergeteges sikert aratott, háromszorosan platina lett.

A KoRn emberei az anonim turnékból beléptek az óriássztárok világába, és míg itt sokan meghátráltak és olcsó pénzért eladták magukat, a KoRn megõrizte erkölcsi és zenei integritását.

A hatalmas siker után a banda nekiállt a negyedik album készítésének, a 1999-es, 16 számot tartalmazó Issues-nak. Az album borítójának négy változata van, mert egy MTV pályázat révén több száz pályamû közül ezek voltak a döntõsök. Végül is Alfredo Carlos pályamûvét választották ki, egy kibelezett macit. (ld.: háttérkép!) Ezt a korszakot nevezték õk a karrierük aranykorszakának: a Family Values Tour a Limp Bizkittel, a Rammsteinnel, az Orgy-val, valamint a Woodstock-i fellépés ’99-ben. Tizenöt nap alatt tizennyolc városba látogattak el. Alaposan ki is fáradtak, naponta több ezer gyereknek dedikáltak.

Nemsokára Fieldy szólóprodukcióba kezdett Fieldy’s Dreams – Rock ’n’ Roll Gangster néven, ami sajnos csúfos bukás lett, hiába rappelt rajta Fieldy… A bandát hamarosan nagy ijedség érte, ugyanis kiderült, hogy a félelmetes tempókat diktáló dobosnak, Davidnek eggyel több bordája van, ami nyomta a dobverõ idegeket. Ezt kioperálták, majd mindenki fellélegezhetett… a KoRn nem oszlott fel.

Az ötödik album, az Untouchables 2002 júliusában jött ki, némi késés után. A zenei hangzás sokkal tisztább lett, mint az eddigi albumoknál, azonban az album nem lett olyan siker, mint a többmilliós példányban elkelt Issues. „Nem virágokat, hanem beleket és vért akarok festeni a zenémben. Ez lett az eddigi legsúlyosabb albumunk, mindenki beleadott apait-anyait, jobban, mint eddig bármelyik albumunknál”. Ezt az elsõ kislemez is bizonyítja, a Here To Stay, amivel újra a köztudatba kerültek, babák jelentek meg róluk, az MTV TRL címû mûsorában is komoly sikereket ért el. Jonathan David a következőket nyilatkozta a nu-metálról: "Már kezdek tartani ettől az egésztől", mondta a KoRn énekese, akinek valójában nagy szerepe van abban, hogy ez az egész stílus létrejött. "Annyira felhígult az egész stílus, hogy már nem is érdekes többé. Teljesen lelketlennél vált az egész."

Davis szerint a KoRn új, Untouchables c. albumán arra törekszik, hogy legalább annyira tartós műveket hozzon létre, mint amilyeneket a Nine Inch Nails, a Pink Floyd és a Led Zeppelin is letett már az asztalra. "A lemez témája a kirekesztettség érzését járja körül és hogy milyen érzés az, ha valaki belefárad az áldozat szerepébe", mondta Davis. "Én mindig is féltem elmondani az embereknek, hogy mit is gondolok róluk. De most összekaptam magamat." Az eredmény hallható is az együttes, "Here to Stay c. kislemezén", amely ismertetőjelei a KoRn-tól megszokott kemény gitáralapok és a dallamos refrén. Az album további számai, mint például a "Blame" és a "One more Time" arról tanúskodnak, hogy az együttes zeneileg új területekre merészkedett el. 2003 év végén jelent meg (13+1 szám), azonban a Tomb Raider 2 filmhez készült dal, a 'Did My Time' már júniusban elérhetõ volt.

Elég szokatlan módon, elõször a netrõl lehetett letölteni, potom 99 centért. Majd júliusban kiadták CD-n is, az 'One' c. számmal együtt, ami egy igen jól sikerült Metallica feldolgozás. A következő kislemez erről az albumról a Right now, amihez eléggé morbid videoklip készült, de maga a zene nagyon rúzós. És itt az új klip a "Y'all want a single", amiről JD a következőképpen nyilatkozott: Az új Korn videó "Y'all Want a Single" közepén a következõ felirat villog, "A stúdió főnökei meg akarták változtatni a videót - mi nem" . Ez nem vicc. "Kizártak minket a felvételi szobánkból," mondta JD. "Õrület mekkora volt a videó "kára"... Ez az, amit mi szeretünk csinálni. Felmenni oda és a seggünket mutogatni a többi 'művésznek'." "Ez nagy felfordulást fog okozni a zenei életben, mert ebben a videóban szétrombolunk egy zeneboltot, és ez az egész a zenei világ korruptságából fakad. Erre nyíltan rákérdezünk, és ez tök jó! Nagyon izgatottak vagyunk." Az elsõ mondat a klippben a "Zenei monopólium?," és ezt követi "Egy cég birtokol 5 tv-csatornát Amerikában." és a kérdés: "ez így OK?". A következõ statisztikák következnek — "Tavaly az 5 fõ cég 25 billió dollárnyi lemezt adott el" és "A kiadványok 90%-án nem keres a cég", "Britney Spears utolsó videója $1,000,000-ba került". "Ez a Korn videó $150,000 volt.". "Most a videóból $48,000-nyit láttál.." Késõbb, egy kis zúzás és ének után a következõ feliratok jelennek meg "A zeneipar 100 számot ad ki hetente," "Csak 4 szám kerül fel hetente a rádiók listájára" és "A Top40 hetente 100-kerül leadásra." "Csak ezt akarod hallani?". Továbbá "Két rádió birtokolja a hallgatók 42%-át," "A top számoknak 98%-a rövidebb 3 és fél percnél" — "Nem tûnik ez furcsának?" A Korn rajongói is csatlakoztak a romboláshoz, és a videó végén 20 ezer cd hevert a földön. És ez mindössze $150,000 volt. „Ez egy igen agresszív lemez lesz” – meséli Davis. „Sokkal keményebb, mint az előző album. Ott inkább kísérleteztünk a különböző hangzásokkal. Az új lemezekkel vissza akarunk térni az alapokhoz – többek között elég sok ordítozást is hallhattok majd.” „Lesz egy pár dal a lemezen, amelyet olyan emberekről írtam, akiket ki nem állhatok, és a dalban elmesélem, mit csinálnék velük. Egy-két emberrel tényleg komoly problémáim vannak” – mondta a KoRn frontembere.

Diszkográfia